Ott hever 222 milliárd dollár, és Magyarország egy centet sem kap, pedig járna neki – mutatjuk, miért!

Norvégia szuverén vagyonalapja – amely a világ legnagyobb ilyen jellegű alapja – 2024-ben 222,4 milliárd dolláros éves nyereséget könyvelt el, elsősorban a technológiai szektor szárnyalásának köszönhetően. A norvég alap ezzel meghaladta az előző évben elért rekordot. Csak az arányok kedvéjért írom le, hogy Magyarország 2023-ban érte el minden idők legmagasabb GDP-értékét, 212,39 milliárd dollárt.

A Norvég Nemzeti Bank befektetési vezérigazgatója kiemelte, hogy a rendkívül erős részvénypiac járult hozzá a kiemelkedő eredményekhez, különösen az amerikai technológiai részvények teljesítettek kiválóan. Kiemelte, hogy különösen a mesterséges intelligencia forradalommal összefüggő technológiai részvények, valamint a pénzügyi szektor részvényei hoztak jelentős hozamokat, mivel a magasabb kamatszintek tartósan fennmaradtak. 

Tavaly év végén írta meg a Szabad Európa, hogy a magyar kormány elkezdett egyeztetni a Norvég Alap újraindításáról. Szerintük a magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról. 

Mindenek előtt, fontos megjegyezni, hogy az alap által végzett befektetési döntések – például meghatározott ágazatok előnyben részesítése – globális szinten befolyásoló tényezők, és mivel napjainkban az államok gazdaságai szorosan kapcsolódnak a nemzetközi piacokhoz, ezek a változások a magyar vállalatok mindennapjaira (például az export/import feltételekre), és így Magyarország gazdaságára is hatással vannak. 

A témáról Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatójával beszélgettünk. 

A szakértő pedig kifejtette, hogy a Norvég Alap és Magyarország közötti vita évek óta napirenden van, 

A szakember szerint fontos tisztázni, hogy a Norvég Alap nem önkéntes hozzájárulás Norvégia részéről, hanem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerinti kötelezettség. 

 – emelte ki, hozzátéve, hogy ezek az országok vállalták, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtanak az EGT kevésbé fejlett tagállamainak. 

Norvégia ugyanis nem fogadta el a magyar kormány azon álláspontját, hogy a pénzek szétosztását irányító és felügyelő Ökotárs Alapítvány (egészen pontosan az általa vezetett konzorcium) a civil szereppel összeegyeztethetetlen módon, elfogultan és politikai szempontok alapján végzi feladatát. „A Soros Györgyhöz ezer szállal kötődő szervezet ugyanis szinte kizárólag olyan balliberális álcivil szervezetek támogatott, amelyek paradox módon kormányellenes pártpolitikai tevékenység folytatásában vélték (és vélik mind a mai napig) felfedezni civil szerepük lényegét.”

Lomnici rámutatott, hogy az azóta eltelt időszakban beigazolódtak a korábbi kormányzati aggodalmak: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata megállapította, hogy az Ökotárs Alapítvány a politikai nyomásgyakorló hálózat hazai elosztóközpontja”. 

Emellett az is nyilvánvalóvá vált, hogy az USAID által támogatott kezdeményezések a liberális mélyállam kiépítését segítették, illetve több, az alapítvány által kezelt projekt célja is a kormány destabilizálása volt.

„Sőt, az elmúlt években számos további olyan projekt is megvalósult az Ökotárs gondozásában, amelyek ugyancsak megcáfolják a független és elfogulatlan működés tényét.” Elég csak a „Szabad média pályázat” elnevezésű támogatási programra gondolni, amelynek keretében, hasonlóképpen a patrióta magyar kormány destabilizálásáért tevékenykedő, kivétel nélkül a Nyílt Társadalom hálózatához köthető NGO-kat és sajtóorgánumokat finanszíroztak amerikai közpénzből – véli a szakértő.

A támogatások újraindítása azonban továbbra is függ a civil szervezetek finanszírozásának feltételeitől, és nem lehet garantálni, hogy a korábbi vitapontok ezúttal nem jelentenek akadályt. A tudományos igazgató szerint a kompromisszumkészség kulcsszerepet játszik majd az egyeztetések sikerében.  

Azt ugyanakkor fontos rögzíteni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Telex sajtómegkeresésére reagálva, közölte, hogy „Az Európai Gazdasági Térség Tanács 2024. november 25-i brüsszeli ülése nem a kétoldalú találkozó volt és a Norvég Alap magyarországi alkalmazásának feltételei nem kerültek szóba”.

Mindeközben a Századvég kutatása is rávilágított arra, hogy a Norvég Alap működésének tapasztalatai Magyarország számára is hasznosak lehetnek. A szakértő szerint „Norvégia szuverén pénzalapja újabb példa arra, hogy a jövőbeni generációk jólétét a megfontolt, fenntartható gazdálkodás garantálhatja.” 

Az alap hosszú távú, földrajzilag és eszközök tekintetében is diverzifikált befektetési stratégiája segít a piaci kockázatok minimalizálásában és a pénzügyi stabilitás biztosításában. Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy figyelemmel kísérje a globális pénzügyi trendeket, és ha lehetőség adódik, éljen velük. 

A Norvég Alap pénzeit illetően a támogatások olyan területekre is irányulhatnak, mint a közszolgáltatások, a környezetvédelem vagy az önkormányzatok, azonban a civil szervezetek finanszírozása továbbra is politikailag érzékeny kérdés marad. A szakértő végül figyelmeztetett: 

Nyitókép: TEK IMAGE / AFP